Lassan veszítem el Életem Szerelmét, és nekem ezt tétlenül kell tűrnöm.... sőt az is lehet, hogy soha nem szeretett engem.... ha vágyakoztam, és reménykedtem a környezetem válasza erre az volt, hogy nem szeret engem. volt olyan is, hogy azt írták meghalt. Miért ilyen kegyetlen a világ? Vajon igaz volt e amikor úgy éreztem együtt voltunk? Vajon volt e realitás alapja? Vajon én ezt érdemlem? A fájdalmat, az örök szenvedést, és magányt? Nem, én nem ezt érdemlem, ezt tudom, mégis ezt kapom... élek egyáltalán még? Mi van velem, élek? Nem, én már 2002 óta halott vagyok, Eger óta. Mégis 12 évig kihúztam, eddig... és még mindig megyek "tovább"... meddig, miért? Hol vagy ilyenkor Remény? Minek vagyok még? Miért kell mindenről lemondani, miért kell Életünk vágyát elfelejteni? Megölik a lelkem, de már rég halott... nem tud kitörni a fájdalom, mert már régen nem élek....