Meg szerintem tesóm is gyűlöl engem - rosszat akar nekem - azért gondolom ezt, mert lehet azt hiszi, hogy én "kivételezett vagyok" a családban, hogy engem "jobban szeretnek", amit nem tudom így van e vagy sem, de őszintén szólva nem is érdekel, hogy a család mit gondol rólam, mert sajnos nincsenek már jó ideje érzéseim....... és most úgy érzem, hogy tesóm még Reményt is "el akarja venni tőlem", lehet tévedek, és lehet hogy csak a betegség miatt gondolom, de megint gyanakszom, meg olyasmiket vélek felfedezni, hogy tesóm álneveken bejelölte az ismerőseimet, meg Remény ismerőseit, sőt még engem is (!), és lehet azt hiszi, hogy ez nekem fel sem tűnik, mert ugye én egy "hülye naiv nő" vagyok, aki nem tud gondolkozni.... pffff! Csak hogy észreveszek sok mindent. Meg sztem a Juhász Gábor nevű ismerősöm is tesóm álnévvel. Meg még ki tudja hány db is még ő az ismerőseim közül. Mondjuk egyik ismerősömnek sem tulajdonítok semmi jelentőséget, őszintén szólva. De azért szarul esik, hogy tesóm ennyire utál, mivel én nem utálom őt, meg sosem akartam "jobb" lenni, nála sem meg senkinél, és nem is vagyok, nem is akarok, szal ezért is duplán szarul esik hogy azért is engem hibáztat, hogy velem esetleg "másképp törődik" a család, hát kössz....... ez is persze az én hibám, mikor rohadtul nem érdekel az egész..... az összes kib****tt ember egy érdekember! De én nem leszek az, ezért inkább MEGSZAKÍTOK minden kapcsolatot a külvilággal, az összes emberrel! Csak az rohadtul fáj mondjuk, hogy PONT Reményre vetett szemet tesóm is, dehát mindegy.... felőlem össze is jöhet vele, szarul esne és így is fáj, de..... ha ezt akarja.............. mondjuk én sem hajtok rá egyik barátjára / ismerősére sem tesómnak.................. de ő még azt is elvenné (szerintem), aminek talán picit örülhetnék. Mert haragszik rám (szerintem), pedig rohadtul nem tehetek az egészről, a család kib***tt hülyeségeiről, hogy kit szeretnek, kit nem és hogy kit milyen szinten vagy milyen minőségben. Rohadtul nem érdekel!! De Reményt nem akarom elveszíteni, de ha muszáj, hát akkor............... valahogy majd csak kibírom.... eddig sem sokat "élvezhettem" a jelenlétéből, sőt egyáltalán semmi kontakt már, szóval végülis "nem veszítek sokat".... de azért mégis, mert Szeretem, és ez a "baj"! Faszomba, jobb lenne komolyan, ha totál érzéketlen lennék, ha nem tudnék szeretni! És most nagyon haragszom tesómra, ha igaz a feltételezésem, hogy ő szórakozik álneveken..... persze - egy ideig - jó móka, - jól átbasszuk a másikat, és röhögünk rajta, milyen hülye naiv nő...... Faszomba!!!!! Nem vagyok naiv, nem vagyok nő, csak ember, és én is csak élni akarok, ha már itt kell lennem ebben a pokolban...... de nekem egyedül is jó. Csak legalább a Szerelmemet ne vegyétek el tőlem, de ha valaki el akarja és el is tudja akkor meg "nem kár érte"..... szóval nem érdekel, de mostmár csak magammal fogok foglalkozni, hogy nekem jó legyen (persze nem lesz), dehát minek idegeskedjek mások hülyeségein, vagy rosszindulatán, vagy irigységén, vagy bármin? Szükségem van e valakire???? NINCS! (De van). Valójában nincs. Mert megadom magamnak a teljességet. Nincs szükségem másokra, még akkor is ha így érzem, tudom hogy van erőm, és ki tudom magam menteni ebből a pokolból egyszer, mert nem vagyok ember, éppen ezért nem is kell hogy érdekeljen "más ember"! És most pedig iszok egy kis narancslét, és leszarom az összes embert!!!!