Nem tudom mi lesz... (Velünk?). Aggódom a jövő miatt, nem is kicsit, főleg hogy fogalmam sincs, hogy fogom "megtanulni" azt a sok mindent amit meg kéne, úgy érzem, hogy képtelen vagyok rá.... Meg ami még nagyon aggaszt tényleg, hogy jóformán tehetetlennek érzem magam, és ha eddig "tudtam" is "alkotni" "valamiket", hát most aztán tényleg teljesen bezáródtam Mindentől, s legszívesebben csak feküdnék egész nap a bánattól, hogy "Nincs Remény", mert nem vagyok képes "semmire". Vannak "elvárások" felém, de fogalmam sincs hogyan fogok én ezeknek megfelelni, mert jelenleg inkább azt érzem, hogy "nem akarok semmit tenni", holott talán Kéne, de egyszerűen nem megy..... félek, hogy kudarcot fogok vallani mindenben, de azt nem akarom, de nem tudom hogyan változtassam meg ezt a "Hozzáállásom", de tényleg azt érzem, hogy "el akarom magam hagyni", nem törődni semmivel, csak azzal, hogy valahogy enyhüljön ez a fájdalom / bánat képződmény-rendszer Bennem. S az a "baj" (vagy inkább szerencse?), hogy Senki nem érti ezt, nem fogják fel Mi Van, én pedig nem mondhatom el, de nem azért mert "nem szabad", hanem mert "felesleges", és "nincs értelme", és nem is tudnám megértetni senkivel a "Helyzetet". Marad az, hogy maradok "Magam", és Reménykedem, hogy "Valahogy Magától Megoldódik", én pedig Sajnos passzívan leledzem továbbra is a Kínokban, de már..... Nagyon Fáradt Vagyok. S nem tudom mi értelme.