Nagyon aktív akarok lenni.... de hosszútávon ez hogy bírható? De főleg, hogyan foglalkozzam azzal, amit szeretnék csinálni, és ne csak azzal ami másnak jó és segítség? Úgyértem, nekem fontos, hogy magamra is jusson időm, de vagy szarul vagyok, vagy annyi a tennivaló, hogy - nem az hogy nem tudok magammal foglalkozni - de lényegében mégis, mert MINDENNEL foglalkozni kell (kéne), de ez túl sok, mégsem elég, de én SZERETNÉK magammal is törődni... vagy ez hülyeség? Igen, önző is vagyok (picit), mert azt akarom, hogy rendben legyek, hogy ne röhögjenek ki ha kilépek az ajtón, hogy úristen, ennek a csajnak milyen szar a haja, milyen ápolatlan... stb... szóval nekem FONTOS, hogy ne legyek igénytelen, hanem ápolt, és fontos, hogy normálisan (JÓL!) nézzek ki.... nem érdekel, ha ez valahol gázos is, bár sztem ezek normális "elvárások" az élettől.... persze, ott a gond, hogy annyi minden hárul egy emberre, hogy képtelenség MINDENNEL foglalkozni. És ez szar - akárhogy is nézzük. De ami viszont JÓ, hogy nagyjából minden rendben és minden megvan ami kell... ami szörnyű, ha valakinek nélkülöznie kell. Én együttérzek azokkal akik szenvednek. Nagyon is, főleg, mert nekem is részem van benne, nagyon is gyakran! De azért, fel a fejjel! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése