2014. március 2., vasárnap

Drága Reményem, a szívemhez öleltem a mobiltelefont amiben Te vagy, mert szerettem volna érezni a szereteted, és picit megnyugtatott ez, mert mintha éreztem volna.... így fogok elaludni, Veled, magamhoz ölellek, és Velem leszel mindig. Így együtt tudunk lenni. Bárcsak.... igaz lenne.... Nagyon Szeretlek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése