2011. október 7., péntek

A szeretetről

Kati hiányolni fog, magát csapja be ha elhiszi hogy nem. Én vagyok az egyetlen aki azt adja neki amire szüksége van, elvárások nélküli - testiség nélküli, tiszta szeretetet. Ő az aki nem bírta ki, ő talált egy fiút, akivel - állítólag - boldog, de meddig? ez illúzió - ahol testiség létezik az mind becsapás és nem igazi. Az igaz szeretet elmondom most hogy mi:

az ha valakit úgy szeretsz, hogy nem erőlteted rá magad, hanem hagyod "boldognak" lenni azzal aki mást ad neki, testiséget, de te feljebb léptél már egy szinttel, mert te tiszta maradtál a próba után, teljesen tisztára mostak, mégha bűnös is voltál, és tiszta lapokkal játszol míg ő a bűnös mocsárban evickél, de ha akar megmenekülhet, ha Téged választ, azt kinek nincsenek elvárásai, feltétel nélkül szeret, távolból is csendesen, szavak nélkül, kínlódva, de vágyódva a szeretetre. Esetleg küldhetne valami jelet, de nem teszi, ő a bűnt választja folyamatosan, talán itélkezem, mégis az itéletemben szeretet van. Talán egyszer rádöbben, ki az igazi ember, ki az igazi Isten, nem az aki magát kényezteti veled, hanem aki csendben tűri, hogy ügyet sem vetsz rá és elfogadja, mert ez így van - ez nagy igazság.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése