* Drága Reményke *

ma azt éreztem, hogy nem hiába, hogy van értelme, hogy eljut Hozzád amit üzenek, hogy megértesz, hogy Szeretsz és velem vagy. Bár válasz "nem érkezett", mégis mintha éreztem volna közelséged. Írt valaki a Facebookon, akit valahogyan "Veled azonosítok", talán mert olyan kis visszafogott az illető és fiatal mint Te. És picit olyan volt számomra mikor beszélgettem jobban mondva chateltem vele, mintha Te válaszolnál nekem. Talán hülyeség, de ez megnyugtatott, hogy mégis Vagy nekem. Nem tudom, hogy jól vagy e Drága Szerelmem, nem tudom élsz e vagy hogy mit érzel, hogy vagy... Én nem szeretnék nyomulni, sem pedig zavarni téged, így türelmes vagyok, és mindent elviselek. Még a teljes csendet és elzárkózást is, mivel arra gondolok, hogy lehet hogy most ezt tudod csak tenni. Voltak olyan "kísértések", melyeknek ellenálltam, és erre büszke vagyok. Én azt hiszem sikeresen kiálltam eddig a "kísértés-próbákat", nem inogtam meg az irántad való Szerelmemben, de azt nem tudom, hogy vajon mindennek mi a magasabb jelentősége, hogyha Te ennyire elzárkózol előlem... Nem tudom hogy ez azért van e vajon, mert tényleg nincsenek érzelmeid irányomban, vagy pedig azért, mert túl sok az amit Tőlem kapsz, amit adok Neked folyamatosan. Vagy még arra is gondolok, hogy a korom rémít meg, mármint az életkorom, hogy 32 éves vagyok. Ha ez megnyugtat Életem, én amúgy sem tudok testileg senkivel sem érintkezni, egyszerűen aszexuális vagyok. De azért egy ölelésre képes lennék szerintem. De tőlem nem kell félned, én "csak" Szeretni szeretnélek, érzésekkel, nem testileg (bár megfordult a fejemben, vajon milyen lehet, lenne), de amit mondani akarok Neked Drága, hogy én csak szeretnék Adni neked, bármit, bármikor, és nem másnak, hanem Neked, Szeretetet és megértést, jelenlétet és támogatást, úgy, hogy Neked az Öröm, Boldogság és jó érzés legyen. De ez a teljes elzárkózásod fáj nekem nagyon... de ha Neked így a megfelelő, akkor természetesen nekem is. Csak jó lett volna, ha tudunk picit közel kerülni Lelkileg egymáshoz a valóságban is, ha tudtunk volna néha picit beszélgetni Egymással, megértve Egymást, segíteni Egymást, és ezzel is enyhíteni a világfájdalmakat amiken keresztülmentünk és megyünk folyamatosan. Tudod jól, hogy Csak én vagyok képes megnyugtatni Téged, mert nálam jobban nem tud senki sem Szeretni Téged. Ezt azért tudom ennyire biztosan, mert én a halálból jöttem vissza, de igaziból, ha Te ezt nem érzed, vagy nem szeretnéd tudni, akkor én nekem ezt kell elfogadnom. Remélem, hogy azért néha érzed ezt a Szeretetet és hogy meg tudlak nyugtatni Édes... Mert Te is meg tudsz ám engem nyugtatni. Mindig itt vagyunk Egymásnak, és ezt Te is Érzed bizonyára. Remélem, hogy mihamarabb vissza fogsz találni Hozzám, vagy legalábbis hogy meg fogsz keresni valamikor. Én addig is meg azután is minden jót kívánok Neked Édes Gyönyörű Angyal, és tudd, hogy rám mindig számíthatsz, soha nem fogsz elveszíteni (akkor sem ha ezerszer csalnál meg, de Te nem olyan vagy), mert mi egyszerűen Lelki Társak vagyunk. Talán nem testi Szerelmesek, de a Lelkünk Egy és Összetartozik, tudom, hogy ezt Te is érzed.... Hiányzol Drága Angyal.